Album testvéremnek

Scrapbook albumot nem csak esemény vagy utazási élmény dokumentálása céljából készíthetünk. Kifejezhetünk vele érzelmeket is. Ez volt a célja az én Valentin napi minialbumomnak, és erre szolgál ez az album is, amit húgomnak, Andinak készítettem.


Aki ismer bennünket, az tudja, hogy többek vagyunk egymás számára, mint "csupán" testvérek. Hála Istennek, megadatott nekünk, hogy nemcsak testvéri szeretet köt össze bennünket: bizalmas barátnői is vagyunk egymásnak. Rengeteg gyermekkori és egyre több felnőttkori közös élmény van már a hátunk mögött. Egyik legfontosabb dolog az életemben, hogy ő mindig mellettem volt, bármi történt is. A szó valódi és képletes értelmében is. Ennek szerettem volna emléket állítani ezzel a néhány oldalas albummal. (Andi egyébként biztatott arra, hogy töltsem fel, és mutassam meg kedves olvasóimnak, mit kapott - mert örült neki nagyon! :) )

Az alapkoncepcióm az volt, hogy fekete-fehér fényképekkel, és egy papírkészlettel dolgozom. A hat oldalt (belívet) és egy-egy borítót magába foglaló, négyzet alakú, harmonikába hajtott albumalapot egy hazai boltban vásároltam, csakúgy mint a hozzávaló papírokat, és minden más hozzávalót is. Nagy kedvenceim mostanában a végre Magyarországon is kapható sajtolt natúr kartonból stancolt (előre kivágott), úgynevezett chipboard alakzatok! Nagyszerűen lehet festeni ezeket akrilfestékkel és olyan jól mutatnak itt-ott az oldalakon.

Díszítésképpen egyszínű kartonból vágtam ki dekorollóval csíkokat. Volt, hogy a csőszegecs "beverésére" szolgáló lyukasztóval pontoztam végig a félköríves széleket, volt, hogy cikk-cakk ollóval vágtam. Egy helyen egy digitális készletből származó kacskaringót rajzoltam át barna kartonra, és vágtam ki, így díszítve az oldalt az indával.



A másik kedvenceim mostanában a kaparós matricák, ezúttal indákat, feliratokat és "ál"pecsételéseket használtam. Két helyen még a saját bélyegzéssel is megpróbálkoztam. Amit még nem mondtam el, nagy kedvvel használom mostanában a nálunk miltonkapocsként ismert "brad"-eket is. Ezek a színes fejű, különböző méretben kapható kapcsok nagyon jól mutatnak virágok közepén, de két helyen a chipboard kereteket rögzítettem velük. Egy helyütt Szilvi korábbi nagyon klassz ötlete szerint, gyurmába szúrva még át is festettem a megfelelő színre! :)

Amit még szinte mindenütt alkalmaztam, az a fényképeket körülölelő, kézzel rajzolt keret. Ahol nem ütött el eléggé a háttértől a fénykép, ott ez a kis apró trükk segített ebben. Ehhez savmentes filctollat használtam.

Technika: Hagyományos scrapbooking
Hozzávalók: Négyzet alakú minialbum (Krea-tipp); Papírok: Verbena Green and Gold Polka Dots, Verbena Gold Daisy, Verbena Purple Green and Brown Damask, Verbena Purple Swirls, Verbena Gold Flowers and Ornaments, Verbena Gold Green and Purple Stripes, Peabody Green and Brown Ornamental, Peabody Green and Brown Pattern, Gold Striped, Peabody Pink and Green Large Circles, Peabody Green Pink and Gold Pattern (K&Company/ Krea-tipp); Egyszínű kartonok: barna (Krea-tipp); Chipboard alakzatok: Chipboard Elements (Basic Grey - Hobbiművész); Kaparós matricák: Just so you know és UR loved (daisy d's - Modern Romance Collection/Krea-tipp); Virág bélyegző: Heidi Swapp (Betsie kölcsönzése. Köszönet érte! :) ) ; Miltonkapcsok: Kreatív Hobby és K&Company/Krea-tipp; Fém gombdísz: Amerikából kaptam M-tól (Köszönet érte! :) ), toll: Medallion (Marvy Uchida/Krea-tipp); virágok - magyarországi virágboltok. ;)

A teljes leíráshoz hozzátartozik még két személyes vallomás. Az album, ha valakinek ismerős, az nem a véletlen műve. Létezik a scrapbookban egy angol kifejezés, a "liftelés". Így nevezzük azt a dolgot, amikor megtetszik nekünk valami egy scrapbook összeállításon amit más készített és hasonlóan, vagy ugyanúgy alkalmazzuk azt a saját oldalunkon. Sokszor jól jön a scraplift, ha nincs sok időnk, vagy kifogytunk az ihletből. Ez nem szégyen, sőt sok mindent tanulhatunk abból, ha gyakorlásképpen megpróbáljuk megvalósítani mindazt, amitől más oldalát látva leesett az állunk. Ilyenkor azonban mindig illendő megemlíteni az eredeti ötlet gazdáját (ugyanezen a dolgon alapul egyébként a scrap staféta, amiről már egy korábbi bejegyzésben is már írtam).
Ennek az albumnak az eredetije (és ez az én egyik személyes vallomásom) a Two Peas In a Bucket elnevezésű (alkotói)csodákkal teli scrapbook portál egyik hihetetlen tehetségű tagjának, "katie996"-nak a munkája. Egy az egyben scraplifteltem, azaz minden oldalon hűen követtem az elrendezést, és a kiegészítők közül is olyanokat kerestem, amiket Katie is alkalmazott. Nem bántam meg.

A másik személyes vallomásom, hogy az aktivitásomba (és ihletkeresésembe) megint beleszól sajnos az ingadozó egészségi állapotom. Így kézenfekvő volt a scraplift alkalmazása. Anélkül, hogy meg szeretnélek ijeszteni vagy túldramatizálnám a dolgot, szeretném jelezni, hogy most valószínűleg még ennél is ritkábban fogok tudni jelentkezni, kedves, szeretett olvasóm! Kérem a türelmedet, és bízom a kitartásodban! Igyekszem túllenni minden nehézségen és újult erővel ismét visszatérni. Újabb ötletekkel, újabb életigenlő, vidám alkotásokkal. A már régóta beígért, és várt meglepetésekkel, újdonságokkal és freebie-kkel.

Addig is két fontos gondolat: Scrapbookozz sokat! és Ünnepeld az életed!
Köszönöm, hogy ma is itt jártál!
Szeretettel üdvözöllek:
Gigi