Vissza az alapokhoz | #1 Középpontban a sztori

Kedves Olvasóim!

Mint azt a bejegyzés címe is már sejteti, egy bejegyzéssorozatot indítok Vissza az alapokhoz címmel, amellyel azt a megközelítést szeretném közelebb hozni egy kicsit, ahogyan én gondolok a scrapbookra, egészen a kezdetek óta. Mindezt egy-egy scrapbookoldal részletes bemutatásán keresztül fogom megtenni, így te is ötleteket meríthetsz a saját alkotásaidhoz. Ez az első ilyen bejegyzés, ha kíváncsi lettél, olvasd tovább és kísérd figyelemmel majd a többit is!

Annak idején a scrapbooktechnikába külföldi, angol nyelvű alkotások hatására szerettem bele. Kezembe került egy bélyegzőmárka katalógusa, ebben scrapbookoldalakról készült fotókkal csináltak kedvet a nyomdák felhasználásához. Lenyűgözött, amit láttam. Innentől aztán, az akkori betárcsázós internetünk havi keretét arra használtam el, hogy magamba szívjak minél több információt, mi is ez az egész?

Mire jó, szerintem egy scrapbookoldal?


Röviden meg tudom fogalmazni. Számomra egy scrapbookoldal - ahogy anno megismertem és -  azóta is ezt jelenti: a saját életélmények kreatív módszerekkel történő megörökítése olyan formán, hogy a létrejött alkotás, az abba foglalt hangulat, érzés, körülmények még tisztább átadását segítse elő. Ez azt jelenti, hogy igyekszem úgy készíteni minden scrapbookoldalamat, hogy a kiegészítők, dizájnelemek, színek, minták ne öncélúan kerüljenek rá, hanem mindig okkal. Alárendelt szerepet kapnak és csak atekintetben fontos szerepet, hogy plasztikusabb legyen tőlük a történet, amit épp mesélek - azaz, középpontban álljon a történet, a sztori, a tartalom. Ettől még szeretem-imádom a díszítőelemeket, és használom is őket, de még jobban szeretem kigondolni, szimbolikus tartalommal felruházni őket, dizájn szempontból csak másodlagos szerepet adni neki, s úgy felhasználni vagy még jobb, kézzel elkészíteni.

Lássuk, mindez hogyan valósult meg az alábbi scrapbookoldalamon, amit legutóbb készítettem!



Sztori

A Repül [az idő] c.  scrapbookoldal alapja egy hétköznapi történet emléke, aminek az oldal készítésének apropója átvitt értelmet is ad. Márkó fiam, ahogy a kommentárban is írom, mindig nagyon szerette, ha hintáztattuk, pláne, ha jó nagyokat löktünk rajta. Én, az anyja, persze, óvatosságból nem annyira hajtottam, de az apukája mindig merészebb volt, s tett lazán eleget tett a kérésének.

Fotók

A fotókat (hiszen 13 évvel ezelőtt nem voltak még drónok) az erkélyről készítettem, a mai menő fotókhoz képest rossz minőségűeknek is lehet mondani. Viszont, a lényeg, hogy elkészültek, s ma viszont nagy értéket képviselnek számomra. Ha ránézek a képekre, melegség tölt el: látszik rajta a szeretett férfi apai gondoskodása, a gyermekem akkori, cuki kedvtelése, a kicsi, kétéves kisfiú édes kis alakja, aki azóta már egy nagy cula... Ez mind benne van a fotókban. Meg, egyúttal egy emlék is arról a környezetről, ahol családként élünk: a játszótér az ablakunk alatt, panelrengetegben. A lakásunk, ami egy kis zöld sziget közepén van, előttünk-mögöttünk óriási fákkal, az úttól távol.

Ezek a fotók és ez a történet az, ami köré felépítettem a scrapbookoldalt, ami beindított az alkotásra, amit ki akartam fejezni vele. S, mi az a plusz apropó még, amire utaltam? Márkó fiam néhány napja múlt 15 éves. Neki készítettem születésnapja alkalmából, emlékül ezt a scrapbookoldalt. Így a hinta repülése egyfajta allegóriaként is értelmezhető, hiszen úgy elrepült ez a 13 év azóta...

S, lássuk most, hogyan és mi módon szolgálják az oldal elemei a fenti sztorit? Nézzük meg közelebbről a színeket, a díszítőelemeket, a képaláírást és az elrendezést! Mi célt szolgálnak, miért lettek ilyenek vagy olyanok?



Színek

Adott a két világos tónusú fotó - a paneljátszótér szürkeségével. Olyan háttérszínre van szükség, ami kontrasztot alkot a fotókkal és illik is a témához. Ezért hát a meleg szürke alapkarton. Vidám papírszelettel dobtam fel a komor hangulatot, bajúszos mintás dekorpapír, elvégre férfiemberekről szól az oldal! Választottam még három kiegészítő színt, ami illik a fotóhoz és szerepel a mintás papíron is. Piros, mint a hinta vázának színe, sötétkék, mint Márkó sapkájának színe, és egy kis világoskék.

Díszítőelemek

A díszítőelemeket a célból helyeztem el, hogy a fotók fókuszba kerüljenek. A háromszögezős módszerrel tettem rá a színeket úgy, hogy azok egyensúlyba hozzák az egész alkotást.
  • A világoskék elemek Márkóra utalnak: 2 years old (2 éves) feliratú kis zászló, egy pici háromszög, ami rámutat a fotó jobb szélén, a kör alakú címke a dátummal, szintén az ő közelében.
  • A piros fényképező az elkapott pillanatra utal, a nagy piros papírszelet alapot ad a fotóknak, a címfelirat alatti piros csík a hinta rúdjait szimbolizálja (és ki is emeli még jobban a háttérből a címet).
  • A sötétkék fecske utal arra, hogy tavasszal készült a kép, illetve, hogy repül az idő. A címfelirat emiatt szintén ugyanebből a kartonból készült, hogy felerősítse az allegorikus kapcsolatot is. A bal alsó sarokban (az ékezetként használt felkiáltójel "maradékából" készült öltések) pedig az anyai szívet jelképezik, amibe már "bele van varrva" minden emlék. ♥
  • A szürke díszítőelemek nem hangsúlyosak, de, kellenek. Három szív, egy zászló és a kommentár alapjaként szolgáló papírcsíkok. Ott vannak, de mégis alig látszanak, nem terelik el a fotóról a figyelmet.

Képaláírás

Az oldalra került mondatokat igyekeztem úgy megfogalmazni, hogy leírja az emléket, de mégis, Márkóhoz beszéljen. Azért kerültek szürke színű scrapbookpapírból kivágott csíkokra, hogy először a fotót nézze meg, aki rátekint az oldalra, és ne a szöveget olvassa.

Elrendezésterv

Az oldal elrendezése Debbie Hodge egyik "On a Shelf" elnevezésű vázlata alapján készült. Egyszerű vázlat két fotóhoz, remekül használható bármelyik témához.


A scrapbookoldalhoz az Ellison jóvoltából az alábbi klassz Sizzix eszközöket, vágókéseket használtam. Előre is köszönöm, hogy rákattintasz az alábbi linkekre*

*Nekem ebből bevételem NEM származik, ellenben a Sizzix felé jelzi, hogy elolvastad és megtekintetted ezt a posztot.

Ez volt tehát a Vissza az alapokhoz c. cikksorozat első bejegyzése. Remélem tetszett a sajátos ars poeticám. Ha szívesen készítenél hasonló szemlélettel, jelentéstartalommal bíró scrapbookoldalakat te is a saját emlékeidről, akkor megígérhetem, hogy ez a bejegyzéssorozat jónéhány ötlettel fog a jövőben szolgálni számodra.

Ez volt az első a sorozatból, a Középpontban a sztori című. Egy általam készült scrapbook oldal összeállítása kapcsán áttekintettük, mit tekintek tartalommal bíró scrapbookoldal alatt, ahol a díszítőelemek, a színek és a kommentár az alapsztori megértését, átélését és felidézését támogatja. Bízom benne, hogy külső szemlélő szempontjából te is érezd ennek megvalósulását a fenti scrapbookoldalon. 

http://www.scrapbooktanfolyam.hu/ingyen-letoltheto-26-scrapbook-otlet/
Ha még kevés az ötleted, és jól jönne néhány hívószó a sztori keresésben, esetleg a képaláírás megírásához lenne szükséged pár beindító löketre vagy egy-egy elrendezéstervet (oldalvázlatot) hasznosnak találnál, ami alapján felépíted a scrapbookoldaladat, neked ajánlom az alábbi ingyen letölthető scrapbook segédanyagot. Kattints a linkre vagy a képre!

Ingyen letölthető: 26 scrapbook ötlet a kezdéshez



Köszönöm, hogy ma is itt jártál!
Barátsággal üdvözöllek:
Budaházi Brigitta, Gigi

Az általam használt kellékeket megvásárolhatod tőlem a Scrapbook Webáruházban:

Megjegyzések

Jade üzenete…
Egyszerűen nagyszerű. Imádom, ahogy bánsz a színekkel, elrendezéssel. Ahogy dinamikát adsz az oldalnak pár hangsúlyos elemmel. Le a kalappal! 💖
Budaházi Brigitta üzenete…
Köszi szépen, Viki. Jólesik, hogy így gondolod. ❤
Zsófi üzenete…
Szia Gigi, szuper bejegyzés megint! Viszont azon töröm a fejem, hogy vajon miért nem tettél a bal oldali kép mögé is fehér alátétet, mint a másiknál? Valamiért azt hittem, mindig kell alátét. Mikor érdemes kivételt tenni? Köszönöm :)
Budaházi Brigitta üzenete…
Szia Zsófi! Köszönöm a visszajelzést, örülök, hogy tetszett. A kérdésedre válaszolva. Azért nem tettem a baloldali kép alá is fehér alátétet, hogy a két kép közül a jobboldali kerüljön fókuszba és azon pedig Márkó pici alakját vegye észre, aki először észreveszi. Ha több kép szerepel egy oldalon nem mindig tetszek mindegyik alá alátétet. Mivel itt a háttér egyszínű volt, nem feltétlenül kívánkozik oda az alátét vagy keret, mert a színes kép elég feltűnően elüt a háttérkarton színétől.