Illusztris vendég Japánból...

Kedves Olvasóim!
Itt vagyok egy újabb bejegyzéssel, ami a standunkon történtekkel foglalkozik. Emlékeztetőül azok számára, akik most kapcsolódnak be a bejegyzéssorozat olvasásába: jelenleg a tengerentúlról, Kaliforniából írom ezeket a bejegyzéseket. A Pentacolor céggel veszek részt a kreatív hobbi világ legnagyobb expoján, ahol is a feladatom a cég termékeinek bemutatása scrapbooktechnikai vonatkozásokban. Demonstrációt tartok a standon, valamint az előre elkészített scrapbook oldalaim és más tárgyak alkotói folyamatát osztom meg az érdeklődőkkel. Ma a második nap ráébredését, valamint nagy eseményét osztom meg Veletek - saját szemszögemből.


A tegnapi naphoz hasonlóan, ma  is úgy terveztem, hogy elkészítek egy vászonképet, de aztán másképp alakult. Haladtam, persze azzal is, de még nincs olyan állapotban, hogy meg tudnám mutatni. Ehelyett inkább megosztom, mi történt a standon. Ma is nagyon sok látogatónk volt. Nem volt egyáltalán üresjárat. Valaki mindig vagy engem, vagy a Pentacolor üzletembereit "kötötte le". Érezhetően több a látogatónk mint tavaly, bár ezt már az előző bejegyzésben is említettem. Egyfolytában angolul karattyolok, s ismét jóleső érzés érzékelni, hogy jól megy. A szakszavak a fejemben, s láthatóan arról, amiről nagyon szeretek beszélni, gátlástalanul tudok is. No, ne tessék rosszra gondolni! Itt elsősorban arra gondolok, hogy az ember, mikor egy másik nyelven próbálja megértetni magát, sőt, mi több, meggyőzni másokat ilyen-olyan termékek remek voltáról (ami amúgy igaz is, de mégis, jelen esetben valamilyen szinten rábeszélés esete forog fenn...), nos, ilyenkor azért gátlásos szokott lenni az emberek nagy többsége. Én is, természetesen.

Viszont, ugyanazt tapasztaltam, mint tavaly. Az első nap még volt némi gátlás, s magamban sokszor kerestem a mégmegfelelőbb szót, amivel árnyalhatom a mondandómat. Tehát, máshol járt az eszem. Nos, vagy a környezet vagy a fáradtság vagy pedig az egyelőre töretlen lelkesedésem a téma (t.i. a scrapbook ill. a Pentacolor termékek használata) iránt, azt hozza ki belőlem, hogy észrevettem, eltűntek a gátlásaim, s már nem is gondolkodom magyarul.Csak kimondom, amit akarok, és kész. Nem törődöm vele túlságosan, hogy nyelvtanilag mindent helyesen mondtam-e, jól egyeztettem-e az igeidőket, whatever. Folyékonyan adtam elő a gigis stílusomban a dolgokat, ők meg, akik hallgatták, tényleg nem is akadtak meg a nyelvi korlátokon. Haladtunk például egyik oldalamról a másikra vagy egyik dekorkeretről a másikra, s én volt, hogy el is felejtettem, hogy nem magyarul beszélek. Remélem, nem tűnik ultrabeképzeltségnek, amit írtam, vagy, hogy annyira nagyra vagyok magammal. Tudom, és tisztában vagyok azzal, hogy ennél sokkal jobban is lehetne nyelvtanilag, vagy szókincs tekintetében beszélni. Viszont, ami miatt leírtam, azzal az volt a célom, hogy elgondolkodtassam azokat, akik esetleg félszegekké válnak anyanyelvi környezetben. Nálam a szükség megtette a hatását, pillanatok alatt asszimilálódtam (legalább is nyelvi szempontból) a környezethez, s ezután már jól ment az egész.

Na, ez után a kis morfondír után, szeretném megosztani a nap nagy eseményét. Azon túl, hogy mint mondtam, nagyon sok és sokféle érdeklődővel volt szerencsénk beszélgetni, történ még egy dolog, ami emlékezetes volt. A délután folyamán váratlanul egy japán úr toppant be a standunkra, akit a Pentacolor vezetői jól ismernek. Nem véletlenül, hiszen egy nagyon ismert cég döntéshozójáról van szó, a Tsukineko igazgatójáról.

Miután a két cég tárgyalt a lehetséges együttműködések irányvonalairól, szóba került a Pentacolor egyik újdonsága, a dekorfólia és a rögzítésére szolgáló 3D ragasztó is. Ezért egy számomra emlékezetes esemény történt, a bélyegzőtinta-ipar óriás piacvezetőjének, a Tsukineko illusztris képviselőjének demonstráltam, hogyan kerül a megszáradt 3D ragasztóval a felületre a dekorfólia. :)

Ahhoz hasonló dolgot, amit a szeme előtt mutattam be, láthattok a poszt legelején található képen is. Ezeket a fa korongokat készítettem elő a holnapi fóliázásra, ugyanis a 3D ragasztónak többórás a száradási ideje, attól függően, milyen vastagon lett felhordva az alapra. Holnap ezeket a Media Mist-tel színezett mandalákat fogom fóliázni, ezek megfestésével töltöttem azokat az órákat, amikor épp nem valakinek magyaráztam. Ezzel zárom is a bejegyzést, természetesen továbbiak is várhatók.

Köszönöm, hogy ma is itt jártál.
Barátsággal üdvözöllek:
Budaházi Brigitta, Gigi