6

Felépült a stand!

Kelt: 2015. január 10., szombat Téma: Bejegyezte: Budaházi Brigitta

Kedves Olvasóim!
Egy óra múlva indulunk a világ egyik legrangosabb kreatív hobby expojára, hogy hallhassuk a visszaszámlálást "Three-Two-One", ami a látogatók beözönlését hivatott jelezni. Az indulásig még van egy kis időm, ezért gyorsan megírom a tegnapi bejegyzésben ígért posztot, a standépítés napjáról.

Reggel ráérősen ébredtünk, ami - bevallom - nagyon jól esett, az előző napi izgalmak után. A szállásunk, ahogy én hívom magamban a "Lila Akác közben" van (így hívják a Született Feleségek c. filmsorozatban azt az utcát, ahol a lakóközösség lakik). Nagyon kis kedves, takaros házakkal teli, körforgalomban végződő kis utca, melynek egyik házában lakunk. Reggel még picit hűvös volt, de aztán, mire indulásra készen álltunk, kiderült az ég, kellemes meleg lett, ki is mentem lefotózni néhány sztereotíp részletet: a klasszikus amerikai postaládát, ami most nem jelez küldeményt, hiszen a zászlója nyugalomban fekszik, s a szomszédék nagy fa ágára erősített hintáját. Mondanom sem kell, mennyire tetszenek, igaz?
Aztán útra keltünk, robogtunk a 2x hatsávos autópályán tovább. Még nem értünk be a nagyvárosba, amikor megállt a lámpánál mellettünk ez az oldtimer. Azonnal lencsevégre kellett kapnom. Eszembe jutottak a fiacskáim otthon... ♥

A CHA-ra megérkezni idén valahogy teljesen más volt. Ismerős-boldog érzéssel léptem be a csarnokba, miután leparkoltunk a pálmafás Katella Avenue-ról Disneyland-nél lekanyarodva a parkolóban. Most nem hétmérföldes csizmás lépéssel léptem be, mint tavaly, de az örömöm nem volt kevesebb. Mentünk a standhelyre, ahol már kiállítói csapatunk többi része várt bennünket. Ahogy közelítettünk, folyamatosan vettem észre a scrapbookban óriáscégnek számító kiállítókat, ami abból a szempontból érdekes, hogy idén már láttam is őket. Mit jelent ez? Tavaly az első nap egy nagy massza volt számomra a látvány. Egyszerűen annyi impulzus ért, s olyan mértékben éltem meg érzelmileg a helyzetet, hogy az egyes standokat csak utólag vettem észre. Irtó klassz dolog, hogy az ember beláthat a kulisszák mögé, láthatja épülni a standokat, ami nekem, aki a scrapbook előtt marketingesként dolgozott, még izgalmasabb. Profi gépezetek ezek, amelyek precíz és pontos módszerekkel, halál magabiztosan működnek.


A standot többen építettük egyszerre, mindenki csinált valamit, sürögtünk-forogtunk, mint minden kiállító. Körülöttünk zúgtak a targoncák, kerültek le róluk az irdatlan nagy faládák, dobozok. Voltak alkalmazottak, akik a sétálóútvonal kék szőnyegét ragasztották, míg mások az elektromos hálózatot tesztelték-építették. Bármerre néztem, izgatott készülődés vagy épp eligazító megbeszélés zajlott (egy alkalommal pont a Ranger standja mellett mentem el, ahol Tim Holtz épp az őt hallgató csapat - élén Mario-val - figyelmét kötötte le), de találkoztam Noel Hyman-nal is (Paperclipping.com), aki felismert tavalyról...

A Pentacolor standja most más mint tavaly. Egyrészről kétszer akkora alapterületű, továbbá sarokhelyet sikerült kifogni, ami még frekventáltabb, hiszen két helyről közelíthetik meg a látogatók. Most már nem a friss kiállítók között kaptunk helyet, hanem az "Arts and Painting" részleget jelző tábla alatt közvetlenül. Nagyon büszke vagyok (bár nekem igazán nem is tudom, van e jogom ilyet leírni), hogy ilyen illusztris helyre került a cég. Nincs messze tőlünk a BoBunny, közvetlen mellettünk áll a Kaiserkraft standja, azon túl áll a Graphic 45, tőlünk látszik a Ranger és a Spellbinder óriásstandja, és még sorolhatnám. Csúcs!


A stand kinézetét alapvetően a DecorSoftPaint-tel festett bútorok (a polc, a scrapbookalkotásoknak helyet adó állvány és a demonstráló pult) a farmerkék több színből kikevert, koptatott stílusúra kialakított árnyalatai
 határozza meg. Ehhez nagyon vagányul passzolnak a fekete kiegészítők: a termékállványok, a tárgyalóasztal, a székek (ez utóbbiak a fotókon még nem látszanak). Nagyon látványosra sikerült a fali dekoráció a 12 db vastag polisztirol kerettel, s a mágneses vászonkeretek, amiket én készítettem az alkotásaim hátteréül szintén jól mutatnak. A keretek úgy készültek, hogy három rétegben Mágnespasztát, majd két rétegben fekete Táblafestéket kentem a 24 vászonkeretre. Így a 16 scrapbookoldal és a 24 címke (tag) hátulját már csak mágnescsíkokkal kellett ellátni, s azok kiválóan tapadnak a felülethez. Könnyű installálni, s könnyű lesz leszedni is azokat majd az utolsó napon. A kész standról, természetesen hozok majd fényképeket, s a kiállított scrapbookalkotásokkal is megismerkedhettek, hiszen visszakerülnek majd Magyarországra, s részletesen be fogom őket mutatni.

Amikor kész lett a stand, mindannyian nagyon boldogok voltunk, mert felkészülten várhatjuk majd ma a látogatókat. Minden szép lett - bár kissé megváltoztattuk az eredeti terveket. Itt a helyszínen minden másképp mutat. A nap folyamán még el tudtam "lógni" néhány fotót készíteni az épület külsejéről és a hivatalos fotófalnál is készült egy képem. Ezek azok a fényképek, amiket szerintem - nem túlzás állítanom - öregkoromig őrizni fogok, arra emlékezvén, hogy itt jártam. Nagyon nagyon szeretem őket. Ó, lányok és fiúk, asszonyok és férfiak! Mindenkinek, aki szenvedélyesen szeret valamilyen tevékenységet, kívánom, hogy átéljen ilyen pillanatokat, mint, amilyeneket én is a napokban átélek. Ismét itt lehetek, a szeretett scrapbooknak köszönhetően! Én, az újpesti anyuka, aki néhány éve még csak leste-nézte a külföldi blogokat, s ma már vállalkozóként, alkotóként ott állíthat ki, ahol a legnagyobbak járnak-kelnek. Talán épp a Kaiserkraft miatt erre járó emberek fognak rápillantani a munkámra, vesznek észre valamit rajta. S, lehet, hogy a BoBunny rajongói jönnek majd oda a demonstráló pulthoz, hogy megkérdezzék, mivel értem el ezt vagy azt a hatást az egyik címkén. Uhhh... na, jó lesz inkább nem belegondolni, nehogy túlizguljam.


Most mennem kell, pedig tudjátok, mennyire szívesen mesélek. Gyorsan reggelizünk, s "futás"! Várnak bennünket a látogatók!!

Köszönöm, hogy ma is itt jártál.
Szeretettel üdvözöllek:
Budaházi Brigitta, Gigi

6 vélemény érkezett eddig:

  1. bastia írta...

    Juhú, még épphogy csak elolvastam az első írásodat, már itt is a következő. Szuper! :)
    Majd számold ám össze hány "ószám"-ot kapsz! :D

  2. Kovaxka írta...

    Csak vigyorgok itthon folyamatosan. :)

  3. Gigi, minden érzésed úgy átjön az írásaidon... Olyan jó! <3
    Érezd továbbra is nagyon jól magad!!!
    A Pentcolornak meg sok sikert!!!!

  4. Ányi írta...

    Hú, de jó lenne ott lenni! Köszönöjük a beszámolókat és a sok-sok képet előre is - így kicsit mi is ott leszünk veled!

  5. annaka írta...

    Sok látogatót!A blog stílusa szuper,jók az írásaid és a képek is!

  6. Gabi írta...

    That's really AWESOME!!! :-D Hát persze, hogy itt vagyok, és olvaslak! Köszi a részletes beszámolókat!