5

Mamira és gyermekemre emlékezve

Kelt: 2012. november 1., csütörtök Téma: , Bejegyezte: Budaházi Brigitta

Kedves Olvasóim!
Gondoltatok már arra, hogy olyan személyekről készítsetek oldalt, akik már nincsenek veletek? Akik már előrementek... vagy talán meg sem születtek, de egy ideig mégis veletek voltak. Szomorú témájú oldalak ezek, de nem is gondolnánk, milyen szerepet tölthetnek be egyrészt a családi scrapbookos krónikában, másrészt, s ez a fontosabbik részt, a legbelső életünkben. Ezeket az oldalakat gyógyító scrapbook alkotásoknak hívja a nemzetközi scrapbook "irodalom".

A Mindenszentek ünnepe és a holnapi Halottak Napja alkalmából szeretném bemutatni azt a három alkotásomat, amit ebben a témában készítettem. Arról szól majd ez a blogbejegyzés, milyen motivációim voltak az elkészítésükre, hátha valamelyikőtöket, e csendes estén alkotásra késztetem.


Ez volt a legelső oldal, amit Mamiról, a 2007-es elvesztése után először készítettem. Nem volt könnyű. Végigsírtam, amíg válogattam a virágokat rá, amíg megírtam a sorokat... egy képzeletbeli levelet Neki. Az első, nélküle töltött Anyák Napjára készítettem. Vintage stílusban, mert valahogy úgy éreztem, ez illett a témához és az emlékéhez, nem utolsó sorban a régi fotójához. Ezen a fényképen, egyébként Anyukámat hordta a szíve alatt, 8 hónapos várandós volt. Nagyon szerette a színes virágcsokrokat! Azt szerette, ha sokféle fajta közül válogatott csokorral leptük meg, így én is ilyeneket tettem erre az oldalra. Bár szomorú oldal, én mégis nagyon szeretem, mert picit segített nekem a rá való "scrapbookos" emlékezés folyamatának megnyitásában. (Digitális scrapbook alkotás)

Ez a második oldalam szintén azután készült, hogy ő már eltávozott közülünk. A címe:
A tanyán
. Anyukámnak ajándékoztam ezt az oldalt 2010-ben. Az oldalnál azt idéztem fel alkotás közben, amiket ő mesélt nekem, régen. Mennyire szerette a tanyasi létet! Anyukám is oda született, a képeken, amiket mellékeltem, ő is látható kisgyermekként. Az oldal színeit szintén a békebeli, ódon stílus ihlette, bár, modern elemeket is tartalmaz. A vidéki életet idézem a pamutcsipkével, a felső részen látható díszítőelem engem egy falikút sziluettjére emlékeztetett. Próbáltam a legszebbre készíteni, amire csak képes vagyok, hogy ezáltal az oldalba transzformáljam a Mami iránt érzett érzéseimet. Igaz szeretettel szeretett bennünket, ezért kapott helyet a True Love felirat, s mivel így szólítottam, megbújva elhelyeztem egy Mama feliratot is. (Hagyományos scrapbook alkotás)

Végül, talán tőlem furcsának tűnhet, egy fotó nélküli oldal. Ezt a gyász oldalt egy meg nem született gyermekem emlékére készítettem, 2005-ben. Az oldalról bővebben írtam egy régebbi bejegyzésemben, ezért itt nem ismételném meg (de elolvashatjátok, ha szeretnétek: A legelső scrapbook oldalam). Azért készítettem, mert késztetést éreztem egy absztrakt önkifejezési forma gyakorlására, bánattal telt szívvel. Ez az oldalam, bár dizájn szempontjából már mai szemmel hagy némi kivánni valót maga után, ugyanolyan kedves nekem mint midegyik másik. Mert segít felidézni egykori önmagamat, aki akkor voltam, amikor készítettem. Még akkor is, ha egy nagyon-nagyon szomorú eseményhez kötődik az oldal elkészítésének apropója. (Hagyományos scrapbook alkotás)



Erről a fenti témáról, ha szívesen olvasnál részletesebben, ha érdekel hogyan dolgozható fel a gyász scrapbook oldalak segítségével, szeretettel ajánlom a Scrapbook.hu honlapon ma közzétett cikkemet: Budaházi Brigitta: Elhunytakra emlékezve
***A fenti link ideiglenesen nem elérhető! Türelmedet kérem.***

Köszönöm, hogy ma is itt jártál!
Szeretettel üdvözöllek:
Budaházi Brigitta/Gigi

5 vélemény érkezett eddig:

  1. Kedves Gigi!

    Nagyon köszönöm ezt a cikket Neked!
    8 éve veszítettem el a Nagypapám, aki nagyon közel állt hozzám. Évekig nem bírtam túl tenni magam az elvesztésén, oly annyira, hogy még beszélni sem tudtam róla. Aztán ahogy múlt az idő, úgy lett könnyebb, de még mindig úgy érztem, hogy nem jutottam túl a tragédián.
    Minden évben egyre nehezebbnek éreztem a szívem, mikor elérkezett November 1-je. S ma, miután elolvastam a cikked, a Te történeted, rögvest úgy döntöttem, hogy készítek egy oldalt. Még mindig nem bírtam megállni, hogy ne sírva készüljön az oldal, mikor rápillantottam a képekkel, és dolgoztam velük, mély fájdalom lett úrrá rajtam. De ahogy elkészült az oldal, olyan megkönnyebbülést éreztem, amit még soha.
    Köszönöm Neked, hogy mutattál egy utat, amit eddig nem sikerült megtalálnom, hogy könnyítsek a fájdalmamon.
    Kezdő scrapbookos vagyok, és úgy érzem most magam, mint ahogy Te érezhetted, hogy lenne mit tökéletesíteni az oldalamon, de nekem tetszik, szívem-lelkem benne van, és az érzés amit most érzek, leírhatatlan.
    Köszönöm!!!

  2. Kedves Bernadett!
    Korábban én sem hallottam arról, milyen szerepet tölthet be a scrapbook a gyászmunkában. De a saját példámon megtanultam, hogy bizony, sokat. Ezért döntöttem úgy, hogy beszélek róla és felhívom rá a figyelmet.
    Köszönöm soraidat. Ebben a folyamatban Te tetted meg az első és legfontosabb lépést. Kívánom, hogy nagypapád emlékét még sok olyan kedves oldalban tudd megörökíteni, ami segít Neked megélhetővé tenni a nélküle töltött időt. Gyógyulást és örömteli scrapbookozást kívánok továbbra is, szeretettel.

  3. Kedves Gigi!

    Köszönöm az erőt, amit adtál nekem ahhoz, hogy ez az oldal elkészülhessen. S köszönöm az erőt, amit kaptam tőled ahhoz, hogy több hasonló oldal is elkészülhessen majd a jövőben.
    Te vagy az egyik fő példaképem, gyönyőrű alkotásokat láttam már Tőled, és tudom, hogy még fogok is. :) Nagyon sokat inspirálódom, és a sok segítséggel amit nyújtasz a fórumon, sok hasznos információhoz jutottam már.
    Nagyon remélem, hogy egyszer majd hasonlóan szép alkotásokat tudok majd készíteni, mint Te.

    Szeretettel
    Betti

  4. nanny írta...

    Ratkó József:

    Zsoltár anyámnak


    Az anyák halhatatlanok.
    Csak testet, arcot, alakot
    váltanak; egyetlen halott
    sincs közülük; fiatalok,
    mint az idő.
    Újra születnek
    minden gyerekkel; megöletnek
    minden halottal - harmadnapra
    föltámadnak, mire virradna.
    Adassék nekik gyönyörűség,
    szerelmükért örökös hűség,
    s adassék könny is, hogy kibírják
    a világ összegyűjtött kínját.

  5. Kedves nanny,
    köszönöm szépen.... ezt csodálatosan szépen megfogalmazott gondolatot. ♥