Vissza az alapokhoz #3 | Középpontban a képaláírás
Ez a bejegyzésem a Vissza az alapokhoz címmel indított bejegyzéssorozat következő része, amelyben a történetmesélős, dokumentarista scrapbook stílust igyekszem közelebbről is megismertetni. Ezt most is egy scrapbookoldal részletes bemutatásán keresztül fogom megtenni, hogy te is ötleteket meríthess belőle a saját alkotásaidhoz. Ez a harmadik ilyen bejegyzés, amiben a középpontban a képaláírás vagy kommentár áll. Ha kíváncsi lettél, olvasd tovább és kísérd figyelemmel majd a többit is!
A sorozat előző részében a középpontban a színek álltak. Most viszont a kommentár írásában szeretnélek egy kis közös gondolkodásra invitálni.
Mire jó, miért fontos szerintem a képaláírás a scrapbookban?
Lássuk, mindez hogyan valósult meg az alábbi scrapbookoldalamon, amit legutóbb készítettem!
A sztori és a fotók
Az Útitársak egy életen át... c. scrapbookoldalamat a testvéremmel történt rengeteg közös utazásunk emlékére készítettem. Ezúttal nem egy konkrét utazást akartam kiemelni, hanem egy egész gondolatot akartam oldalba foglalni: annak az örömnek és felismerésnek szerettem volna emléket állítani, hogy idén már 26 éve lesz, hogy mi ketten együtt utazunk a világban.A közös utazásainkat mindig nagy örömmel szervezzük, ilyenkor rengeteget és felszabadultan nevetünk, töménytelen csodálatos élmény fűződik már ehhez a majdnem emberöltőnyi időszakhoz. Ez az egész gondolat nagy helyet kívánt.
A célom ezért az volt, hogy a dizájnt úgy alakítsam ki, hogy minél nagyobb hangsúlyt kapjanak kézzel írt soraim, s minden mást, azaz az oldal többi elemét alárendeljem valamiképpen ennek. Így, a választott fénykép, ami (nem a legelső, hanem) a második külföldi utazásunkon készült, csak szimbolikus. Azóta már sok-sok közös kép készült, szelfik tömkelege, de a korai időszakból alig van olyan, amin mindketten rajta vagyunk. Ezen a képen viszont igen (bár, én alig látszom :) ), így örömmel használtam fel ehhez az oldalhoz.
Ez, tehát a sztori, ami köré felépítettem a scrapbookoldalt, ami beindított az alkotásra, amit ki akartam vele fejezni.
S, lássuk, hogyan és mi módon szolgálják a színek és az oldal további elemei a fenti történetet? Nézzük meg közelebbről a színeket, a díszítőelemeket, a képaláírást és az elrendezést! Mi célt szolgálnak, miért lettek ilyenek vagy olyanok?
Színek
Most - kivételesen csupán két színt "vettem le" a fotóról, hiszen a cél nem a fotó, hanem a képaláírás középpontba hozása volt. Ilyen esetben a célom a színharmónia megteremtése, azaz, hogy a fotó ne üssön el semmiképpen színeivel az oldal többi elemétől. A világos, bézs színű háttér (a valóságban még jobban látható módon) teljesen passzol a napsütötte várrom köveinek színeihez. A csodálatos kék tenger (ami a kapunyíláson keresztül látható) és az ég színe annyira szép volt, és olyan szép emlékeket idézett bennem, hogy meg akartam ismételni valahol az oldalon. Ezért választottam a címfelirathoz ezt a hasonló árnyalatot.
A többi szín pedig, adta magát. Mivel a díszítőelemek egy részét a választott scrapbookpapírból vágtam ki, tökéletesen passzoltak az oldal bal oldalán végigfutó minta színeihez. A körbélyegző-lenyomatok készítésekor pedig igyekeztem ugyanazt a mohazöldet és világoskéket választani, ami már az oldal más elemeiben is megismétlődik.
Klassznak találtam, hogy az alcímhez használt papírkivágás sötétkék színét (és a bal oldalán látható mini fényképezőgép motívumot), meg tudom ismételni a bal alsó sarokban is a dekorációs jelvénnyel.
Ami még, talán érdekes lehet, a sötétszürke szín, amivel a képaláírást írtam. Ez most a legkedvesebb tollam (Stabilo 0,4-es tűhegyű filc), amivel a határidőnaplómba és a teendőlista-noteszembe is írogatok. Jobbnak találtam nem valami más, karakteresebb színnel írni, mert tónusában jobban illett az oldalra ez az árnyalat. A fekete túl kontrasztos lett volna, a sötétkék pedig, amivel az alcímet írtam, a szíveket kereteztem és a képeslapokat firkáltam körbe, monotonná és hideggé tette volna az oldalt. Továbbá színében a fényképezőgépes motívummal egyezett volna meg, amit nem akartam, hiszen, ezen az oldalon a sztori volt a lényeg, a fénykép csak illusztráció.
Díszítőelemek
A díszítőelemeket ismét funkcionális céllal helyeztem el: a fókuszteremtésben segítenek és az oldal kiegyensúlyozása célját szolgálják. Ugyanakkor szorosan kapcsolódnak a képaláíráshoz is, erről a következő szakaszban olvashatsz. Nézzük meg őket közelebbről, mik is ezek?- A papírkészlet, amivel dolgoztam adta magát, hogy némely részét díszítőelemmé varázsoljam. Az oldal témájához és eleve az utazáshoz is szorosan kapcsolódnak a képeslapok, így az egyik papírból kivágtam négy mini kártyát.
- De, amiben a legbiztosabb voltam, a scrapbookpapírból Sizzix-szel kivágott kisautó, tetején bőröndökkel. Itt egy picit sántít a dolog, hiszen a szóban forgó utazásainkra többnyire autóbusszal utaztunk (vagy repülővel), de, azért tökéletese megállja a helyét ez is.
- Az utazás és a fényképezés kéz a kézben járnak, így az alcímem papírszeletén és egy dekorációs jelvényen is megjelenik a fényképező motívum.
- A kiválasztott bélyegzőim (nyomdák) témája szintén az utazás, tehát evidens, hogy rákerült pár lenyomat. A közepükön látható szimbólumokon megjelenik a fényképezőgép, a földgömb, a helyszín-jelölő és egy óra is. Felirataik a következők: A kedvenc helyem, Egy kedvenc pillanat, Időtöltés veled és Együtt örökké. Az alsó felirata pedig, amelyre a kép készítésének dátumát és helyét írtam: Egy kaland során..
- Még egy díszítőelemről nem beszéltem, az öntapadós pausz szívekről, amiből kettőt ragasztottam a fotó jobb alsó sarka közepébe. Ez a kettő bennünket jelképez, a két testvért, akik közel állnak egymáshoz.
Képaláírás
A képaláírás központi mondanivalója tehát, ahogy már a bejegyzés elején is bevezettem, a közös utazásaink. Először a címfeliratról beszélnék, hiszen az is a scrapbookoldal egyik szöveges eleme. Fontos jelentése van és ezt igyekeztem ki is fejezni a képaláírásban is. Az útitársak szó köré épül az egész oldal, s egyúttal átvitt értelemben is megállja a helyét: testvérek, barátok, útitársak vagyunk a húgom születése óta, s remélem, ez még tovább is így folytatódik. A cím, később a kommentár végén is megjelenik így keretet ad az egész szövegnek.Most (talán szokatlan lesz, de) kivesézem a scrapbookoldalra került képaláírást. Ezen az oldalon a képaláírás egy elég hosszú, személyes gondolatfolyam, amit épp ezért, fontosnak tartottam kézzel írni. Egy tényszerű adattal kezdődik, majd érzelmesen folytatom, s bár magamnak készítettem az oldalt, megszólítom benne a húgomat is. Így később tudni fogják azok, akik olvassák (gyermekeim, unokáim), hogy kire értem (azaz, hogy nem a férjemre, például... ) a címbeli útitárs szót. Ezután felsorolom, merre is jártunk mi ketten, s ismét egy érzelmes összefoglalása következik mindannak, amit érzek, ha erre a sok-sok élményre gondolok. Végül, egy trükkel összekapcsoltam a díszítőelemeket és az oldal mondanivalóját is: magyar nyelven megismételtem a díszítőelemként funkcionáló, mini képeslapokon látható angol feliratokat. Hiszen, mi is épp ilyeneket éltük át együtt,s így, ezzel a lépéssel tökéletesen sikerült integrálnom e díszítőelemeket az oldalba. Végül, az említett keret: az utolsó mondatban megismétlem a címet, s így még nagyobb hangsúlyt tudtam ennek és az oldalba foglalt sztorinak is adni.
Elrendezésterv
Az oldal elrendezése saját munkám, a scrapbookpapír eredeti mintájából indultam ki. A scrapbookoldal bal oldalán lévő chevron mintájú, színes nyilak eleve rá voltak nyomtatva az egyébként bézs alapon halvány szürke négyzethálós papírra. Így a kiválasztott fotó (ami eleve "megsúgta" nekem, hová szeretne kerülni - de erről majd a sorozat egy későbbi részében beszélek majd), ráhelyezése után kialakult, hol lesz az egyik fókuszpont: a bal alsó sarokban. Ezután már csak a jobb felső sarokban kellett kialakítanom egy díszítőelem-csokrot a címfelirat köré, hogy egyensúlyba hozzam az oldalt. A képaláírás nagy blokkja pedig, összeköti a két fókuszpontot, szépen keretezve a lényeget: a hosszú gondolatsort, azaz a kommentárt.A scrapbookoldalhoz az Ellison jóvoltából az alábbi klassz Sizzix eszközöket, vágókéseket használtam. Előre is köszönöm, hogy rákattintasz az alábbi linkekre*
- Sizzix Big Shot Plus Machine Only (White & Gray)
- Sizzix Thinlits Die Set 38PK - Brush Lowercase Alphabet
- Sizzix Thinlits Die Set 9PK - Open Road
- Sizzix Accessory - Die Brush & Foam Pad for Wafer-Thin Dies
*Nekem ebből bevételem NEM származik, ellenben a Sizzix felé jelzi, hogy elolvastad és megtekintetted ezt a posztot.
Ez volt tehát a Vissza az alapokhoz c. cikksorozat harmadik bejegyzése. Remélem, hasznosnak találtad. Ha szívesen készítenél hasonló szemlélettel, jelentéstartalommal bíró scrapbookoldalakat te is a saját emlékeidről, akkor megígérhetem, hogy ez a bejegyzéssorozat jónéhány ötlettel fog a jövőben szolgálni számodra.
Ez volt a harmadik a sorozatból, a Középpontban a képaláírás című. Egy általam készült scrapbook oldal összeállítása kapcsán áttekintettük, mire jó, miért fontos a képaláírás egy olyan scrapbookoldalon, ahol a körítés a sztori megértését, átélését és felidézését támogatjak. Bízom benne, hogy külső szemlélő szempontjából te is érezd ennek megvalósulását a fenti scrapbookoldalon.
Ha még kevés az ötleted, és jól jönne néhány tipp készülő scrapbookoldalaidhoz a képaláíráshoz, neked ajánlom az alábbi ingyen letölthető scrapbook segédanyagot. Megismertet a kommentárírás technikájával és 6 példán mutatja be, hogyan születik a megkapó kommentár scrapbookoldalra. Kattints a linkre vagy a képre!
Ingyen letölthető: 4 tuti tipp a képaláíráshoz
Ha még nem olvastad, ez is érdekelhet:
Köszönöm, hogy ma is itt jártál!
Barátsággal üdvözöllek:
Budaházi Brigitta, Gigi
Megjegyzések