17

Amerikába jöttem, mesterségem címere...

Kelt: 2014. január 9., csütörtök Téma: , Bejegyezte: Budaházi Brigitta

Kedves Olvasóim!
A cím és a baloldali kép már sejtet valamit, hogy miről fog szólni ez a bejegyzés, s ezzel együtt még az elkövetkezendő napokban is. Egy nagy utazásról, ami számomra egy elég réges-régi, életben tartott álom beteljesülése. Erről a régi álomról is fogok még beszélni ebben a cikksorozatban, de most inkább a lényegre térek, miért is vagyok itt?

A CHA Winter 2014 téli MegaShow-ra érkeztem. Az meg mi? Az Egyesült Államokban évente kétszer a CHA (Craft & Hobby Association - Kézműves és Hobbiszövetség) nemzetközi konferenciát és kiállítást szervez a hazai (amerikai) és nemzetközi kreatív hobbi piac szereplői számára. Ez a világ legnagyobb és legmeghatározóbb ilyen eseménye. Ilyenkor mutatják be a legújabb fejlesztéseket, a legfrissebb termékkollekciókat, a demonstrátorok itt tanítják meg az újdonságok kezelését először, a trendek, a márkaújdonságok innen indulnak minden szezonból. Ez egyben a szakma képviselőinek találkozója is, hiszen az országokat átívelő kreatív együttműködések (megbízott alkotók és gyártók, forgalmazók között) nemzetközi kapcsolatrendszerben működnek. Magyarán szólva, ha az ember tájékozódni szeretne arról, mi lesz az újdonság a scrapbook világában, ki mivel rukkol elő, akkor erre itt van lehetőség. A scrapbook világában meghatározó jelentőségű rendezvény maga nem nyitott a nagyközönség számára, csak kreatív vállalkozásként vagy kiállítóként van lehetőség részt venni.

Amióta hallottam erről a kiállításról, 2007-ben, azóta ábrándoztam, hogy én is részt veszek majd rajta. Hiszen itt lehet személyesen találkozni azokkal a nagy nevekkel, a nemzetközi scrapbook ismert alkotóival, dizájnereivel, akik munkáit az egész világon szeretik és csodálják.

Ittlétemet azt tette lehetővé, hogy hónapokkal ezelőtt partneri együttműködés keretében, a Pentacolor Kft. scrapbook tanácsadója lettem. Ez a megtisztelő lehetőség, hogy személyesen részt vehetek ezen a kiállításon azt is jelenti, hogy a magyar cég (mely a nemzetközi festék- és kreatív alapanyag-gyártó piac meghatározó szereplője) kiállítói standján 5 napon keresztül termékbemutatókat tartok angol nyelven a termékek scrapbook területen való felhasználási lehetőségeit bemutatva. Ezeket a lehetőségeket 15 db scrapbook oldalamon alkalmazott ötletekkel illusztrálom, melyek a mások által készített kiváló alkotások mellett a stand dekorációját képezik.

Ezzel együtt, a Pentacolor Kft. támogatásával a magyarországi scrapbookozást is képviselem, s jelenlévő szakmai tudósítóként igyekszem majd a scrapbook iránt érdeklődőket minél részletesebben tájékoztatni mindarról, amit itt láthatok és átélhetek. Boldog vagyok, hogy mindezt megoszthatom majd Veletek!

... ennyit a hivatalos dolgokról, s jöjjön néhány kép és mondat az utazásról.

Szerda reggel indultunk Budapestről, s London és Chicago érintésével (magyarországi idő szerint) csütörtök reggel érkeztünk meg Anaheim-be. Most itt hajnal van, s az időeltolódás miatt cseppet sem vagyok fáradt, ezért, gondoltam, megosztom ezt a néhány képet, melyeket a lenyűgöző utam során a repülőből készítettem.

Az első montázsnak a "Mindig kék az ég" címet adtam. Budapesten és a felszállás után készítettem a képeket. A címadás nem véletlen (bár, gondoltam arra is, hogy "Géza, kék az ég!" legyen:) ), önmagamnak és Nektek is küldöm bátorításként. Akármennyi felhő tornyosul felettetek, ezt ne felejtsétek el, s nemcsak a Gézák, senki sem: a felhők fölött, mindig kék az ég! Értitek, s talán tudjátok is, miért mondom mindezt. Na, szóval, amikor felérek a repülési magasságba, akkor ez MINDIG eszembe jut.

A második montázson, melynek a "London, ma reggel" címet adtam, láthatjátok, micsoda áldásban volt részünk. Nem kaptunk leszállási engedélyt a zsúfolt Heathrow repülőtéren, így kénytelen volt pilótánk körözni kettőt. Felhők nem voltak, s mi madártávlatból szemlélhettük a képeslapokról (és nekem személyes utazásról is) ismerős nevezetességeket. Az ügyes szemlélő felfedezheti a jobb oldali képen a Tower-hidat, a Tower várbörtönt, a City égbeszökő toronyházait. A bal oldalon pedig az óriáskerék látható.

Ezen a baloldali, harmadik montázson a felirat angolul ezt mondja: Gigi Amerikába megy. (Van olyan, hogy Frankie goes to Hollywood, meg Leningrád Cowboys menni Amerika, most már lesz ilyen is.) Ez volt az álmom legrégebbi része. Középiskolai osztálytárs-olvasóim közül talán emlékeznek egy páran, hogy már akkor is ábrándoztam arról, hogy egyszer eljutok erre a földrészre. No, hát ennek állít emléket ez a néhány kép, amit még szintén Londonban, illetve a repülőn készítettem. Látható rajta a beszállókártyám (asszonynevemen utazom, nyilván), és alatta az egyértelmű célállomás, Chicago OHARE repülőtér, méghozzá az American Airlines-szal... Ejjjj... Látszik a gépünk és a kispárna+takaró ajándékkombó, amivel a 9 órás repülőútra leptek meg bennünket a gondoskodó utaskísérők. Az utat jól bírtam, sokat szundikáltam, illetve megnéztem az Elysium c. rettenet Matt Damon filmet. Nagyon menőnek éreztem mindeközben magamat, boldogsággal és örömmel átitatva üldögéltem a helyemen. :)

Végül, ezen a negyedik montázson azt láthatjátok, ami végre tényleg fejbekólintósan elhitette velem, hogy az én privát (előbb említett) álmom tényleg valóra vált. Chicago-ig a rossz időjárás miatt szinte semmit sem láttam az amerikai földrészből. Felhők takarták, néha egy kis jégmező, meg puszta kanadai táj, egy kicsi a Huron-tóból, de más semmi. Azonban, amikor átszállóhelyünk felé közeledtünk, eltűnt a felhőréteg, s egy csodás látvány tárult a szemem elé. Chicago felhőkarcolókkal-teli sziluettje, a majdnem (vagy talán teljesen) befagyott Michigan-tó partján, a naplementében. Meghatóan erőteljes élmény volt ezt így megélni, első pillantásra ezt látni Amerikából. Nagyon szép volt....

A mostani különös időjárás miatt a hírhedt Al Capone és a Chicago Blackhawks városát, sőt még a repteret is hó fedi, ezt láthatjátok még a képeken.

A Chicago-i reptéren átestem az első hivatalos beléptetési procedúrán, az útlevelembe belepecsételték, hogy "Approved", azaz elfogadva, s már lépdeltem is befelé! :) Komolyan, olyan érzésem volt, ahogy láttam az elegáns amerikai rendőröket, a sorok között hangosan kiabáló, a tévelygőket segítő utaskísérőket, egyszóval a natív, zsibongó környezetet látva úgy éreztem magam, mintha egy filmet néznék. Fura volt és nagyon tetszett. Chicago óriási repterét elhagyva háromórás repülés következett a sötétben, hiszen addigra itt is beesteledett. Végül megérkeztünk Anaheimbe, a konferencia városába, mely Los Angelestől kb. 40 km-re található, délre. Itt már nem készítettem képet, de holnap fogok, és megosztom Veletek! Maga a konferencia csak 10-én kezdődik majd, addig és az alatt is, végtelenül kedves szállásadóink vendégszeretetét fogom élvezni.

Ha kíváncsi vagy a következő ilyen témájú bejegyzésekre, iratkozz fel a jobb felső sarokban az e-mail frissítésekre, vagy kövesd a Facebook profilomat, mert ott is közzéteszem majd ezeket a bejegyzéseket, aminek a CHA Winter 2014 címkét adtam, ha később kapcsolódsz be, ezt a címkét válaszd a jobb oldalon, hogy minden bejegyzést elolvashass ebben a témában.

Köszönöm, hogy ma is itt jártál.
Szeretettel üdvözöllek:
Budaházi Brigitta/Gigi

17 vélemény érkezett eddig:

  1. Eszter(beszteri) írta...

    De jó, hogy jelentkeztél, Gigikém, érezd jól magad, és várom a további beszámolókat!!!!!!!!!! ♥

  2. Tina írta...

    Öröm ezt olvasni, nagyon átjön a fíling, várom a fejleményeket! :-))

  3. Andrea Kovacs írta...

    Érezd jól magad, várjuk a híreket, élményeket.

  4. Izzie írta...

    Tudtam, hogy ez az úti cél :)Érezd magad nagyon jól és én is nagyon várom a tudósítást :)

  5. Gabi írta...

    Hajrá Budapest! Hajrá Magyarország! Hajrá Gigi! Várjuk a folytatást!!!! És persze minél több képpel - ha kérhetjük szépen! Kösziiiii!

  6. Unknown írta...

    csak remélni tudom, hogy a feltehetően sűrű program mellett lesz időd a részletes tájékoztatásunkra, így elsőkézből, de minden esetre én nagyon bíztatnálak... érdeklődve várjuk :-)

  7. Bmary írta...

    de jó, de jó, de jó neked :) örülök,hogy sikerült megvalósítani az álmod :) (irigykedős szmájli)

  8. Martha írta...

    Gratulálok az elért sikereidhez és így a jól megérdemelt tanulmányutadhoz... sok-sok érdekességet hozz nekünk a Nagyvilágból... Ölellek Márta

  9. altalena írta...

    Oh Gigi! Most nagyon sokan lennének a helyedben. :) Annyira örülök, hogy egy ilyen kiállításra sikerült eljutnod. Kíváncsian várom a bejegyzéseidet, a fotókat, remélem sok-sok kinccsel térsz majd haza. Élményekben gazdag hetet kívánok neked! <3

  10. altalena írta...

    Oh Gigi! Most nagyon sokan lennének a helyedben. :) Annyira örülök, hogy egy ilyen kiállításra sikerült eljutnod. Kíváncsian várom a bejegyzéseidet, a fotókat, remélem sok-sok kinccsel térsz majd haza. Élményekben gazdag hetet kívánok neked! <3

  11. Drága Gigi! Olyan jó vlt olvasni a soraidat, a lelkesedésedet! Büszke vagyok rád, és arra, hogy személyesen is ismerhetlek. Jónéhány nosztalgikus pillattal is megajándékoztál engem, hiszen London képeit látva nekem mindig kicsit honvágyam van, hiszen én másfél évig éltem ott. De a Chicago-ról szóló részt is ilyen csodás érzés volt olvasni, hiszen ott is jártam még középiskolás koromban, és nagyon tetszett :-) MÉgegyszer köszönöm neked ezeket a sorokat, és kívánom, hogy érezd magad nagyon jól. Alig várom a következő "tudósításod" :-)

  12. Trillucy írta...

    Ójéééé Gigi! Szuper vagy!! :-) Az irigykedők mellett azt hiszem az itthon maradtaknak is nagy öröm a Te boldogságod és büszkék vagyunk Rád nagyon!Most épp eszembe jutott amikor legutóbb is összefutottunk a Rayherbe és Te máris a nagyvilágba emelkedtél :-)Szívből örülök a sikerednek és én is olvasom a híreidet természetesen. Érezd jól magad és vigyázz magadra és nem feledd nem véletlenül kaptad ezt a szép feladatot !! :-)) puszi

  13. Kovaxka írta...

    Tényleg nagyon büszkék vagyunk rád!!! Szuper, hogy az álmok valóra válnak! Szívja fel a begyed a sok élményt, már alig várom, micsoda travel journal lesz ebből!!! Addig is tudósíts folyamatosan! Puszi!

  14. Margó írta...

    Drága Gigi! ... hogy nekünk milyen szerencsénk van!! Először is az, hogy megélhettük, hogy teljesült egy nagy álmod! Aztán meg az is, ahogy írsz, az élmény számunkra is teljesen átélhető!! és persze én is nagyon büszke vagyok Rád!!! örömmel várom a beszámolóidat! Érezd jól magad, élvezd ki az egy hét minden pillanatát!!♥

  15. Kata írta...

    Csatlakozom az előttem szólókhoz. Nekünk is élmény ezeket olvasni, nagyon jól át tudod adni amit megéltél. Ilyenkor újra boldogság és büszkeség tölt el, hogy része lehetek a scrapbookosok világának, amit nagy részben Neked is köszönhetek. :)
    Kíváncsian várom a folytatást!

  16. Kedves Gigi! Veled örülök szakmai sikerednek és ennek a remek külföldi, mit külföldi! másik földrészi lehetőségnek! :-D
    Köszönöm a részletes beszámolót, a képeket, várom én is a folytatást ;-)
    Piroska

  17. Kolibri írta...

    Gratulálok! Őszintén. Ez óriási dolog :)